– Jó napot, Ilona – felelte halkan, majd átnyújtotta a csomagot a lányának. – Boldog születésnapot, kincsem. Holnap konferenciára utazom, nem leszek itt.

– Köszönöm – mosolygott Réka. – Nem ülsz le egy kicsit? Nézd, a nagyi megtanított rózsás peremet hajtogatni.

– Most nem maradok – nézett körbe Zsuzsanna. – De nagyon otthonos lett minden.

Hangjában furcsa árnyalat bujkált: mintha csodálkozás és halvány irigység keveredett volna benne.

– Milyen konferencia? – kérdezte Balázs a félfának támaszkodva.

– Pszichológiai továbbképzés – igazította meg ideges mozdulattal a haját. – Beiratkoztam egy tanfolyamra. Úgy éreztem, ideje újragondolni pár dolgot az életemben.

Balázs és Réka összenéztek; nem számítottak erre.

– Mennem kell – mondta végül Zsuzsanna. – Hívjuk egymást, rendben?

Amikor becsukódott mögötte az ajtó, Réka elgondolkodva szólalt meg: – Olyan különös ez. Anya és a lélektan…

– Az ember változhat – jegyezte meg Ilona váratlanul, miközben újabb tésztalapot vett elő. – Zsuzsanna nem rossz. Csak eltévedt egy időre.