– Nem emlékszem semmire! – vágta rá gyorsan.

– Sebaj. Én felvettem. Biztos, ami biztos – mosolygott sejtelmesen.

Másnap Nóra találkozott Márkkal, a közös barátjukkal, aki mellesleg DJ-ként dolgozott.

– Szóval pontosan meghatározott dalokat szeretnél, meghatározott sorrendben? – kérdezte a férfi, miközben a laptopját állítgatta.

– Pontosan. És ezt a számot – mutatta a telefonja kijelzőjét – akkor indítsd el, amikor intek.

Márk felvonta a szemöldökét.
– „Minden érted” Balázstól? Most komolyan?

– Teljesen komolyan. Ez a kedvence. Vagyis… hamarosan az lesz – felelte Nóra higgadtan.

Szilveszter előtt egy nappal Nóra gondosan borítékokba csúsztatta a kinyomtatott fényképeket. Precízen, módszeresen haladt, mintha egy fontos projekt utolsó simításait végezné.

– Mit szervezkedsz ennyire? – dugta be a fejét Gábor a szobába.

– Apró meglepetés a vendégeknek – felelte ártatlan mosollyal. – Holnap igazán emlékezetes este lesz.

– Nem lenne jobb mégis kettesben ünnepelni? – próbálkozott bizonytalan hangon a férfi.