— Réka, én csak annyit kérek, hogy segíts a húgomon, te meg belekapaszkodsz ebbe a lakásba! — nézett rá szemrehányóan Tamás.

— A te családod problémáit akarod az én káromon megoldani! — felelte Réka.

— A mi kárunkra! Hiszen házaspár vagyunk! — tiltakozott Tamás.

— A házasság nem azt jelenti, hogy köteles vagyok feladni az otthonomat! — szállt szembe Réka.

Margit néni odalépett hozzá és rámutatott.

— Rossz feleség vagy. Az igazi feleség feltétel nélkül támogatja a férjét. Mindig segít a családnak. Te meg csak a magad hasznát nézed!

— Margit néni, kérem, most menjen el — mondta Réka halkan, de határozottan.

— Tessék? — akadt el az anyós szava.

— Kérem, hagyja el a lakásomat. Most rögtön.

Az anyós arcán harag villant.

— Kidobsz? — kérdezte.

— Igen. Ez az én otthonom, és nem tűröm, hogy itt kiabáljon velem — mondta Réka.

— Tamás! — fordult az anyós a fiához. — Hallod, hogyan mer beszélni velem?

Tamás tanácstalanul állt az anyja és a felesége között. Az arca elfehéredett, a keze remegett.

— Réka, ez nem volt szükséges. Anya jót akart — szólalt meg.