Néhány nappal később megszólalt a telefon.

– Na? Beadtad a válópert? – kérdezte Lilla izgatottan.

– Nem.

– Tessék? Miért nem?

– Mert kibékültünk.

A vonal túlsó végén döbbent csend támadt.

– Komolyan? Te most… örülsz? – kérdezte Nóra halkan.

– Én… csak azt akartam…

– Nagyon igyekeztél, igaz? De nem sikerült.

– Mire célzol?

– Lilla, inkább a saját életeddel foglalkozz. Az enyémbe többé ne avatkozz bele.

Nóra bontotta a hívást, majd letiltotta a számot. Attól a naptól kezdve nem engedte, hogy bárki bizalmatlanságot ültessen a szívébe. Gábor mellett döntött, és a kétségeit ezentúl nem másoknak, csak a párnájának suttogta el. Nem véletlen a mondás: a házasságban nincs helye barátnői tanácsoknak.

❦

– Szia! Épp most lett kész a vacsora. Szedjek neked? – szólt ki Lilla a nappaliból a férjének.

– Mire átküzdöm magam ezen a szemétdombon, addigra kihűl az egész – vetette oda nyersen Márk. – Ebben a lakásban soha nincs rend! – tette hozzá ingerülten.

– Minden héten kitakarítok – próbálta menteni a helyzetet Lilla. – A két szabadnapomból az egyiket teljes egészében takarításra szánom.

– Gyerekkoromban anyám ilyesmit nem engedett volna meg magának apámmal szemben! – vágott vissza Márk kihívó hangon.

– A te édesanyád egyetlen napot sem dolgozott – felelte Lilla.