– Igaz, amit mondott?

– Micsoda? Miről beszélsz? – ráncolta a homlokát a férfi. – Mi történt, amíg nem voltunk itthon?

– Réka azt állítja, hogy… hogy gyereket vár tőled. – Eszter lehunyta a szemét egy pillanatra, amikor látta, hogyan feszül meg Gergő arca. – Hogy lehetettél képes erre?

A férfi nagyot nyelt.
– Fogalmam sincs, hogyan sodródtam bele. Átjött… beszélgettünk… ittunk… és…

– És közben elfelejtetted, hogy van egy feleséged meg két gyereked – vágott közbe Eszter keserűen. – Valóban ennyire egyszerű?

– Anya, mikor eszünk? Éhes vagyok – lépett be a konyhába Márk.

– Nem látod, hogy beszélgetünk? Menj be a szobádba, majd szólunk – szólt rá ingerülten Gergő.

A fiú meglepetten nézett rájuk, aztán szó nélkül kiment.

– Őszintén szólva először azt hittem, csak kitalálta – folytatta Gergő halkan. – Nem is vettem komolyan. Az egész… talán kétszer történt meg, esküszöm. Azóta nem találkoztunk. Pár napja az irodám előtt várt, ott mondta el, hogy terhes. Még az sem biztos, hogy az enyém. Tudod, hogy nem él éppen apácaként.