A nő meglepetten felvonta a szemöldökét.

— Igen, komolyan beszélek — erősítette meg Gábor. — Szeretném, ha minden rendezett lenne, és senkit sem érne hátrány, ha netán történne velem valami. Már fel is kerestem egy tapasztalt ügyvédet, aki segít jogilag is kifogástalanul megfogalmazni mindent.

— Te mindig kitalálsz valamit — csóválta a fejét Eszter kissé bosszúsan. — Három gyerekünk van. Oszd el közöttük egyenlően, és kész.

— Nem, én ennél alaposabban akarom átgondolni a dolgokat.

— Nem, én ennél alaposabban akarom átgondolni a dolgokat. A szervizt Márkra íratnám, az autóalkatrész-üzletet Dórára, a hamarosan nyíló kávézót pedig Nóra kapná meg.

Egy pillanatra elhallgatott, majd lágyabb hangon folytatta:

— Neked, drágám, a ház maradna. Autója már mindenkinek van, leszámítva Nórát, de amint sikeresen levizsgázik a jogosítványért, azt is megoldom.

Eszter beletörődő sóhajjal bólintott.
— Tedd, ahogy jónak látod — felelte csendesen.

Néhány nappal később Gábor felkereste az ügyvédet. A megbeszélés során részletes tájékoztatást kapott arról, milyen iratokra lesz szükség a végrendelet hivatalos elkészítéséhez. A jogász végül egy váratlan javaslattal állt elő: érdemes lenne csatolni a gyerekek apaságát igazoló dokumentumokat is.

— Erre mégis mi szükség? — ráncolta a homlokát Gábor. — Ott vannak a születési anyakönyvi kivonatok.

— Minden eset más — magyarázta higgadtan az ügyvéd. — Nemrég egy nagy port kavart ügyben képviseltem egy ügyfelet a fővárosban, és a DNS-vizsgálatok döntő szerepet játszottak abban, hogy végül kedvező ítélet szülessen.

Majd hozzátette:
— Inkább elővigyázatosság. Ön tehetős ember, és sosem lehet tudni, ki jelentkezik majd örökösként évekkel később.

Gábor kissé meghökkent, de végül legyintett. Úgy vélte, egy ilyen vizsgálat nem akkora ügy, hogy különösebben foglalkozni kelljen vele.

Azonnal felhívta a gyerekeket, és megkérte őket, hogy haladéktalanul menjenek el arra a címre, amit üzenetben elküldött.

— Apa, mi ez a sürgősség? — nézett rá kérdőn Márk, amikor találkoztak.

— Egy ügyféllel adódott gond a szervizben, és nekem el kellett jönnöm. Ez csak egy gyors formalitás, egy fontos ügy miatt — válaszolta Gábor, igyekezve természetesnek tűnni.

Negyven perccel később mindhárman túl voltak a vérvételen. A gyerekek ugyan csodálkoztak az egészen, de nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. Tudták, hogy apjuk nem kér ilyesmit ok nélkül. Gábor megígérte, hogy hamarosan mindent elmagyaráz.

Aznap este, amikor hazaért, Esztert könnyes szemmel találta a nappaliban.

— Mi történt? Rosszul vagy? — kérdezte aggodalmasan.

— Semmi baj — felelte halkan a felesége. — Nóra említette, hogy vért adtatok. Miért volt erre szükség?

Gábor elmosolyodott, igyekezett oldani a feszültséget.
— Ne aggódj emiatt. Az ügyvéd különös ötlete volt, aki a végrendeletemen dolgozik. Azt mondta, jobb, ha minden dokumentum rendelkezésre áll, még DNS-eredmények is.

— Értem — suttogta Eszter. — Fél óra múlva kész a vacsora. Addig lefekszem egy kicsit.

Gábor ritkán látta ilyen zaklatottnak a feleségét. Arra gondolt, talán Nóra vagy Márk bosszantotta fel valamivel — gyakran követtek el kisebb csínyeket, amelyeket Eszter próbált eltussolni, nehogy ő idegeskedjen miattuk.