Aznap este, amikor hazaért, Esztert könnyes szemmel találta a nappaliban.

— Mi történt? Rosszul vagy? — kérdezte aggodalmasan.

— Semmi baj — felelte halkan a felesége. — Nóra említette, hogy vért adtatok. Miért volt erre szükség?

Gábor elmosolyodott, igyekezett oldani a feszültséget.
— Ne aggódj emiatt. Az ügyvéd különös ötlete volt, aki a végrendeletemen dolgozik. Azt mondta, jobb, ha minden dokumentum rendelkezésre áll, még DNS-eredmények is.

— Értem — suttogta Eszter. — Fél óra múlva kész a vacsora. Addig lefekszem egy kicsit.

Gábor ritkán látta ilyen zaklatottnak a feleségét. Arra gondolt, talán Nóra vagy Márk bosszantotta fel valamivel — gyakran követtek el kisebb csínyeket, amelyeket Eszter próbált eltussolni, nehogy ő idegeskedjen miattuk.

Egy hét múlva értesítés érkezett a laborból, hogy elkészültek az eredmények. Gábor átvette a lezárt borítékokat, és egyenesen az ügyvéd irodájába ment velük.

— Tessék, itt vannak a vizsgálati papírok — nyújtotta át a csomagot. — Sajnos rohannom kell, fontos találkozóm lesz egy beszállítóval.