– Ne szomorkodj! Engem is sértegetett ma valaki teljesen indokolatlanul. Úgy látszik, a modortalanság járványszerű. Engedd el, ne rágódj rajta, élvezd az életed. Te vagy a legjobb!

Egy visszafogott külsejű, értelmiségi asszony a munkahelyi szünetben böngészte az ismerősei bejegyzéseit. Meglepte, hogy egy ilyen kedves lánnyal is előfordulhat ilyesmi. Természetesnek érezte, hogy támogatnia kell, ezért megosztotta: vele is történt már hasonló, de nem érdemes minden apróság miatt emészteni magunkat. A lényeg világos – túl kell lépni rajta.

Lilla otthon, egy csésze kávéval a kezében olvasta a sorra érkező hozzászólásokat. Meghatotta, mennyi figyelmes, tapintatos, gondoskodó ember gyűlt össze a profilján. Milyen kedvesek, milyen együtt érzők! És mégis… a való életben miért nem találkozik közülük egyetlen eggyel sem?

Gábor Emil úgy döntött, elküldi a feleségét pihenni néhány hétre. Amikor Lilla elutazott, meglepődve tapasztalta, hogy önkéntelenül is megkönnyebbülten sóhajt fel. Az utóbbi időben valami végleg félresiklott köztük: mintha nem egy irányba haladtak volna, hanem egymás mellett éltek. Nem is értette, mikor és hogyan távolodtak el ennyire.

Ráadásul a munkahelyén is új helyzet állt elő.

Nemrég felvett egy új alkalmazottat. Elhatározta, hogy belső ellenőrzést tart a cégnél, és ismerősei egy kiváló szakembert ajánlottak erre a feladatra.