“Eladni? Micsodát?” — kérdezte Dóra döbbenten
Egy szerelmi történet fájdalmasan igazságtalan és tanulságos.
— Tényleg nem szeretnél minél hamarabb saját lakást venni? — kérdezte a férje.
— Dehogynem szeretnék! — vágta rá Dóra ingerülten. — Csak nem így. Hogy jutott egyáltalán ilyesmi az eszedbe?
— Nem értem, mi olyan szörnyű ebben — értetlenkedett Márk.
Valóban nem fogta fel, mi bántja a feleségét, Dóra pedig képtelen volt úgy elmagyarázni, hogy az eljusson hozzá. A beszélgetés hamar veszekedéssé fajult. Végül Dóra összepakolta a legszükségesebb holmiját, és hazaköltözött a szüleihez.
— Ugyan már, neked jómódú családod van! — mondogatta gyakran Nóra, akivel még az egyetemen barátkoztak össze.
— Szó sincs róla, teljesen átlagosak — tiltakozott mindig Dóra. — Igaz, tágas lakásban élnek, amit még a munkahelyük révén kaptak. Van egy hétvégi házuk, két autó a garázsban, félretett pénzük is akad. De ebben semmi rendkívüli nincs, sokaknál hasonló a helyzet.
— Sokaknál, de nem mindenkinél. És a nagymamád lakása, amit kiadnak? Az nem számít?