A fordulat egy távoli országból érkezett. Az édesanyjuk unokatestvére, akivel évek óta megszakadt a kapcsolat, egyszer csak úgy döntött, felkeresi a régi címet, ahol valaha a nagyszülők éltek. Tudta, hogy a lakást az ő unokatestvérére hagyták, és örömmel indult látogatóba.

Csakhogy idegenek nyitottak ajtót. Azt mondták, a rokon már rég meghalt. A gyerekekről semmit sem tudnak.

A nő nem volt az a fajta, aki ennyiben hagyja. Utánajárt a dolgoknak, iratokat kért ki, embereket fogadott fel. Addig kutatott, amíg rá nem talált Rékára és Gergőre. Kiderült: a nagybácsi törvénytelenül sajátította ki a lakást. Bérbe adták, hamis papírokkal hadonásztak, a háttérből pedig a nagybácsi felesége kavarta a szálakat.

Amikor végül jogerősen vissza kellett adniuk az ingatlant, bosszúból mindent kipakoltak. Még az ajtókat is leszerelték. Csak a csupasz falak maradtak.

Réka mégis mosolygott, amikor először belépett az üres lakásba.

– Sebaj – mondta halkan. – Falak legalább vannak.

A nagybácsi menye nem támasztott igényt semmire.