– Nem láttak erre egy fekete macskát? – kérdezte kissé lihegve. – Kiszökött a csirkefogó.

– Arra futott! – mutatott Nóra lelkesen.

– Köszönöm! Lakásban tartom, még sosem volt kint. Csak résnyire hagytam az ajtót, mert új kanapét hoztak, és már ki is slisszolt!

– Gyere, megmutatom! – ragadta kézen Nóra, és már húzta is maga után.

Eszter kissé zavarban, de követte őket. Végül a macskát egy berkenyefán találták meg, kétségbeesetten nyávogott a vékony ágak között. A szomszéd próbált felmászni, de a fa nem bírta volna el. Így Nórát emelték fel, aki ügyesen lekapta az állatot – bár az ijedtében végigkaristolta a kezét.

– Fertőtleníteni kellene. Van otthon hidrogén-peroxid? – kérdezte a férfi.

– Igen, van – felelte Eszter.

– Én majd orvos leszek! – jelentette ki Nóra büszkén.

– Nahát, az nagyszerű! – dicsérte meg a szomszéd.

A kislány lendületbe jött.

– Ma is orvosnál voltunk anyával. Az anyukám is az, ő injekciókat ad a néniknek. Engem meg nem vesznek be az oviba, mert azt mondják, folyik az orrom. Pedig nem is! Csak szipogok. Amióta apa elment, mindig szipogok…