Réka számára érthetetlen volt ez a tulajdonság: az anyja mintha csak rajta keresztül szeretett volna élni és dolgozni. Pedig még nem volt idős asszony, az egyik barátnője nemrég ment férjhez. Ötvenévesen manapság senki sem számít öregnek. Réka néha azon kapta magát, hogy legszívesebben elküldené valahová pihenni, utazni, bárhová, ahol végre megtapasztalhatná, milyen az, amikor az ember önmagáért él.

Csakhogy az anyja szemében az élvezet fogalma szinte bűnnek számított. Szerinte csak a kemény munka méltó az emberhez. Az életet kötelességtudóan, öröm nélkül, szinte önfeláldozó szenvedéssel kell végigcsinálni. Aki ettől eltér, az könnyelmű. Mintha a pihenés és az öröm valamiféle tiltott luxus volna.

Már a házasságuk elején is összeütközésbe kerültek emiatt. Réka és Márk egy hosszabb utazásra indultak, hogy bejárják az ország legszebb tájait. Ahelyett azonban, hogy az anyja örült volna nekik, egy hónapon át sértődött jelenetekkel és szemrehányásokkal bombázta őket, amiért a fiatalok addig nem tudtak segíteni a telken. Pedig előre megbeszélték, hogy amint hazatérnek, bepótolják a munkát.