Márk napokig számolt. Az addig félretett pénzével együtt úgy tűnt, átvészeli a kezdeti nehéz időszakot, amíg beindul az üzlet.

Három esztendő alatt a teherautó árát teljesen kiegyenlítették, és a cég lassan, de biztosan fejlődni kezdett. Ekkor azonban a társa elveszítette a lelkesedését.

– Ennél gyorsabban is kereshetnék máshol – jelentette ki egy reggel. – Vagy lehúzzuk a rolót, vagy viszed tovább egyedül.

– És ha egyedül folytatom, mivel tartozom neked? – kérdezte Márk egyenesen.

A férfi fintorgott.

– Őszintén? Kérhetnék többet is. De rendes srác vagy, és szerintem ez a vállalkozás úgysem sokáig húzza. Jelképes összegért átadom a részem.

Kis szünet után még hozzátette:

– Az irodát viszont megtartom. A könyvelést majd vidd el, amikor tudod, és keress egy saját könyvelőt. Egyedül nem fogsz eligazodni a számok között.

Márk akkor még nem sejtette, hogy ezzel a döntéssel nemcsak az üzlet, hanem az egész élete új irányt vesz.

Így lépett be Márk életébe Lilla, aki később a felesége lett.

Lilláról majd később esik több szó, előbb azonban érdemes néhány mondatban beszélni a családról.

Ami a korábbi üzlettársnak csupán aprópénznek számított, az Márk számára komoly bevétel volt. Össze sem lehetett hasonlítani azzal a fizetéssel, amit annak idején az édesapja hazavitt a gyárból. Márk munkájának eredménye kézzelfoghatóan több volt, és ez az egész család életén meglátszott.

Édesanyja és a húga, Réka, semmiben nem szenvedtek hiányt. Amikor pedig Márk úgy döntött, hogy teljesen a saját lábára áll, nemcsak az üzleti különválásról határozott. Azt is elhatározta, hogy elköltözik otthonról. Mielőtt azonban végleg maga mögött hagyta volna a régi lakást, alapos felújítást végeztetett: kifestettek, új bútorok kerültek be, mindent rendbe hozott.

Amikor búcsúzott, még egyszer hangsúlyozta:

– Ha bármi kell azon felül, amit havonta utalok nektek, csak szóljatok nyugodtan!

Nem sokkal később alkalmazta Lillát könyvelőként. Ekkor tudatosult benne igazán, hogy most már egyedül ő felel mindenért. És ha már ő a főnök, akkor nem ész nélkül kell robotolnia éjjel-nappal, hanem ésszel kell irányítania a dolgokat.

Egyetlen teherautóval és két rakodóval nem lehetett messzire jutni. Fejlődni kellett.

Ebben Lilla kulcsszerepet játszott. Kiváló szakembernek bizonyult, és talált egy vállalkozásfejlesztési lehetőséget, amelynek segítségével sikerült lízingelni még két teherautót. Onnantól kezdve felgyorsultak az események. A fegyelmezett munka és Márk eltökéltsége meghozta a gyümölcsét: a bevétel egyre növekedett, szinte ömlött a pénz.

Nem sokkal később feleségül vette Lillát. Addigra már egy éve együtt éltek. A család támogatását azonban ezután sem csökkentette, pedig Réka időközben munkába állt. Mindketten hálásak voltak neki.

Egy idő után azonban a hálás rokonok köre bővülni kezdett.

Egy nap az édesanyja telefonált.

– Márkikám, vettem egy drága ruhát, emlékszel, meséltem róla. Itthon felpróbáltam, de mégsem áll jól. Nem bánod, ha odaadom a testvéremnek? Vissza is vihetném a boltba, de hát… pénz van.

– Persze, anyu, add csak oda Krisztina néninek! – felelte gondolkodás nélkül.