– Azt kérdezed, hol van Márk? – csattant fel Erika. – Nem lenne végre ideje kitörölni őt az életedből? Elfelejteni azt az embert, aki nem érdemel meg téged? Nem a saját jövőddel és a fiaddal kellene foglalkoznod, ahelyett hogy egy hitvány alak után sírsz?

– Elegem van ebből a kioktató, rendőrös stílusból! – vetette oda Nóra undorral. – A rangjelzéseid még most is szorítanak? Teljesen beléd ivódott ez az egész. Nem csoda, hogy egyetlen férfi sem maradt meg melletted. Mind elmenekült tőled.

– Az apád meghalt – felelte Erika hidegen, minden érzelem nélkül.

– Okosabb volt nálad. Inkább meghalt, csak ne kelljen tovább veled élnie – vágott vissza Nóra kegyetlenül.

– Nézd, mit művel veled az ital! – fakadt ki Erika, miközben alig tudta visszatartani a könnyeit.

– Ne fogd a piára! – csattant fel a lánya. – Te tetted ezt velem! Minek avatkoztál bele a házasságomba? Igen, Márk félrelépett. Előfordul az ilyesmi! De te nem hagytad annyiban. Nyomoztál utána, követted, majd az orrom alá dörgölted a bizonyítékot. Most elégedett vagy? Mert ha neked nincs férfi az életedben, akkor nekem se lehessen? Irigy vagy rám, igaz?