Nem olyan, mint ő. A fia születése után nőgyógyászati problémák jelentkeztek, több beavatkozáson is átesett. Mostanra – lekopogja – rendbe jött, de akkoriban a tehetetlenségtől legszívesebben üvöltött volna. Teljes kilátástalanság volt az egész. Amikor kiengedték a kórházból, alig maradt pénzük, és még az anyósa is szemrehányást tett: hogy ő csak henyél, míg az asszony vigyáz a gyerekekre, eteti-itata őket. Elég volt ebből, vigye haza a kicsiket, és tanuljon meg maga megbirkózni a gondjaival.

Hogy mennyire nehéz időszak volt, azt senkinek sem kívánná. A támogatások szinte teljesen a gyógyszerekre mentek el, és még abból is csak a legszükségesebbeket tudta kiváltani. Gyakran szűkösen éltek, előfordult, hogy vacsorára alig jutott valami.

Egyszer a gyerekek megemlítették az apjuknak, hogy nincs pénz élelmiszerre. Márk nagyvonalúan átutalt háromezer forintot. Ő elküldte az összeget, estére viszont jelentkezett az új párja. Olyan hangosan ordított a telefonba, hogy szinte beleremegett a készülék: nekik sincs elég pénzük, és még ezek az élősködők is…