A szavak mélyen betaláltak. Beátát elöntötte a szégyen. Eszébe jutott, milyen megalázó volt fiatal feleségként hallgatni a folytonos bírálatot, és most rádöbbent, hogy ugyanazt teszi a saját menyével. Hirtelen mindent jóvá akart tenni.

Aznap este munka után Nóra lakásához ment. Amikor a csengő megszólalt, Nóra az ajtókukucskálón át felismerte az anyósát, és legszívesebben nem nyitott volna ajtót. Beáta azonban kitartóan nyomta a csengőt, így végül – hogy ne keltsen feltűnést a lépcsőházban – kénytelen volt beengedni.

– Mit szeretne tőlem? – kérdezte hűvösen.

Beáta hangja megremegett.
– Nóra, kérlek, bocsáss meg. Nem volt jogom beleszólni az életetekbe. A saját szabályaim szerint akartalak irányítani benneteket, és ezzel csak ártottam. Nem akarom, hogy elváljatok. Gergő szeret téged, még ha bolond is volt.

Nóra fájdalmasan sóhajtott.
– Nem tudom, képes vagyok‑e megbocsátani. Szinte tönkretette a családunkat…

Egy hét telt el bizonytalanságban, sok beszélgetéssel és könnyekkel. Végül Nóra és Gergő úgy döntöttek, nem adják fel a házasságukat. Gergő is belátta a hibáit, és bocsánatot kért a feleségétől. Egy hatalmas csokor liliommal állított haza – Nóra kedvenc virágával –, és egy apró aranygyűrűt is ajándékozott neki cirkóniakövekkel.

Beáta kivette a félretett pénzét a takarékból, és odaadta a fiának, hogy vigye el a családot a tengerhez, Chaniába. Nóra hosszú idő után először tudott igazán kikapcsolódni. Hajókáztak a part mentén, kirándulásokra mentek, és mélyeket lélegeztek a sós levegőből. Lilla életében először járt aquaparkban, és ámulva nézte a delfinbemutatót.

Amikor Nóra látta kislánya ragyogó arcát, a szíve is megenyhült. Megbocsátott Gergőnek. A férfi pedig végre megértette, hogy nagyobb felelősséget kell vállalnia, és többet kell tennie a családjáért.

A nyaralás után mintha minden a helyére került volna. Nóra felmondott a másodállásában, és több időt szentelt a férjének és a gyermekének. Minden fizetéséből félretett egy keveset magára is: csinos ruhákat vett, fodrászhoz és kozmetikushoz járt. Kivirult, és ezt mindenki észrevette. Ismerősök dicsérték, a szomszédasszonyok pedig irigykedve figyelték.

Beáta időközben eladta a hétvégi telkét, az árából pedig Gergő saját kis javítóműhelyt indított. A vállalkozás szépen fejlődött, a bevétele jóval magasabb lett, mint korábban. Az autóhitelt hamar visszafizették, és már azon gondolkodtak, hogy vesznek egy házat a város szélén.

– De paradicsomot nem fogunk ültetni – jegyezte meg nevetve Gergő. – Ha kell, megvesszük a piacon. Nem akarom, hogy tönkremenjen a gyönyörű manikűröd.

Nóra szinte sugárzott a boldogságtól. Úgy érezte, a férje végre igazán megbecsüli.

Nem sokkal később Beáta örömteli hírt kapott: ismét nagymama lesz. Nóra és Gergő második kislányukat várják, és úgy döntöttek, Beátáról nevezik el.

❦

– Lilla, merre jársz? Egész nap hívlak, miért nem veszed fel? – Nóra hangjában szemrehányás és sértettség csengett. Kifejezetten rosszul esett neki, ha a nővére nem reagált azonnal.

– Itthon vagyok, hát hol lennék! – csattant fel Lilla ingerülten. – Előbb porszívóztam, aztán a fürdőszobában voltam. Nem hallottam, hogy kerestél.

– Vezeték nélküli telefonod van évek óta. Miért nem viszed magaddal mindenhova?

– A fürdőbe is? – nevetett fel gúnyosan Lilla. – Ugyan már! Mi történt? Valami baj van?

– Semmi különös… csak beszélgetni szerettem volna – felelte Nóra, majd sóhajtott egyet.