Eszter csendben végighallgatta. Újra és újra rá kellett döbbennie, hogy számára az igazi anyát a nagymamája jelentette, nem ez a kiabáló asszony, aki észre sem veszi, mennyire képtelen vádakat fogalmaz meg.

– Anya, a saját részemről döntök – felelte nyugodtan. – Ahogyan ő is szabadon kiadta a magáét. Senkinek a jogát nem sértem. Ráadásul már van vevőnk is. Minden jót! – és lezárta a beszélgetést.

Néhány hónap múltán a lakásban, ahol korábban Gábor, Eszter és Nóra éltek Márkkal egy fedél alatt, új tulajdonosok jelentek meg: egy délről származó, barátságos család. Hangosak voltak, sokat nevettek és folyton beszélgettek, de rosszindulat nem volt bennük. Márk szobájába nem jártak be, nem zavarták. Csupán azt kérték tőle, hogy éjszakánként ne vigyen fel hölgyeket, és a mosdóban ne dohányozzon. Két kisgyermekük már volt, az asszony pedig a harmadikkal volt várandós.

A bérlő egy hónap elteltével visszaadta Lillának a kulcsot. Közölte, hogy nem kívánja tovább kivenni a szobát – már nem felelt meg neki.

Lilla így ott maradt a bizonytalanságban, és tovább halogatta az eladást. Nehezen vált volna meg attól a „kis kuckótól”, ahogy nevezte. Most különösen ragaszkodott hozzá, mert Mónika fejét elcsavarta egy jó megjelenésű, ám gyanúsan rámenős, idősebb férfi. Lilla attól tartott, hogy az illető inkább a pénzre hajt, és képes lenne kisemmizni az anyját – akár attól a lakástól is, ahol éltek. Abban az ingatlanban Lillának nem volt tulajdonrésze, csupán bejelentett lakcíme.

Eszter és Gábor eközben értékesítették a saját hányadukat, és hitelből vásároltak egy háromszobás lakást egy új építésű társasházban. Tágas, világos otthon volt, külön nyíló helyiségekkel és széles előszobával; még két fürdőhelyiség is tartozott hozzá. Az ultrahangvizsgálat kiderítette, hogy Eszter ismét kislányt hord a szíve alatt, így lázasan készültek az érkezésére. Nóra végre saját szobát kapott, ahol boldogan száguldozott a kismotorján.

Bár a törlesztőrészletek hosszú évekre előre meghatározták a költségvetésüket, mégis megkönnyebbülést éreztek. Tudták, hogy ez már a saját otthonuk – és többé semmiféle Lilla nem költöztethet be idegeneket csak azért, hogy „passzív bevételhez” jusson.