A vita csúnyán végződött. Gergő annyira megsértődött, hogy amikor Emese elköltözött új férjéhez, minden kapcsolatot megszakított vele. Felnőtt férfi létére azonban továbbra sem bizonyította, hogy valóban képes önálló életet élni, és döntéseinek következményei hamarosan még súlyosabban nehezedtek a családjára.

Gergő ezek után sem változtatott az életén: továbbra is a nagynénje nyakán élt, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.

Ildikó nem hagyta teljesen magukra a keresztfiát és az unokáit: havi ötvenezer forinttal támogatta a családot, amit rendszeresen átutalt nekik. Ám ez az összeg Kingáéknak sosem bizonyult elegendőnek.

Kinga, aki mindig arról ábrándozott, hogy egyszer gondtalan, fényűző életet él majd, egyetlen percig sem tapasztalta meg azt a jólétet, amire vágyott. Frusztrációját nap mint nap a férjén vezette le.

– A nagynénéd dúskál a pénzben, mi meg öten nyomorgunk egy kétszobás lakásban! – fakadt ki újra és újra. – Hamarosan megszületik még két gyerek. Mondd, hová tesszük őket? Autónk sincs, és abból az ötvenezerből kellene csodát művelni!

Nem egyszer azt is a férje fejéhez vágta, hogy Ildikó egyedül él egy hatalmas, kétszintes házban, miközben ők alig férnek el egymás mellett.

– Kérdezd meg tőle, nem cserélne-e velünk! – erősködött. – Neki teljesen mindegy, hol tölti a napjait. Költözzön ide, mi pedig menjünk a házba. Biztosan nem mondana nemet neked!

Nem sokkal később azonban váratlan fordulat következett be. Ildikó súlyos betegséget diagnosztizáltatott magán, és úgy döntött, külföldön vállalja a kezelést. Mielőtt elutazott volna Törökországba műtétre, magához hívatta Gergőt.

– Ne haragudj, de most egy ideig nem tudlak benneteket támogatni – mondta komolyan. – Daganatos betegségem van. A beavatkozás és a terápia rengeteg pénzbe kerül. Most minden forintra szükségem lesz. Ideje lenne munkát keresned, más megoldást nem látok.

Gergő arca azonnal elvörösödött.

– Mégis milyen munkát? – csattant fel. – Menjek pakolni? Vagy üljek be sofőrnek? Lehet, hogy beteg vagy, de ne vond meg tőlünk a pénzt! Nélküled nem tudunk megélni. Hamarosan megszületik az ikerpár, semmink sincs előkészítve.

Egy pillanatnyi habozás után előhozakodott a régi ötlettel is:

– Arra gondoltam… nem adnád át nekünk a házat? Amíg Törökországban leszel, beköltözhetnénk, te pedig, ha hazajössz, ellaknál a lakásunkban. Öten egy szobában? Ez tarthatatlan.

Ildikó válasza határozott és megfellebbezhetetlen volt: szó sem lehet róla.

A férfi mélységesen megsértődött. Hozzászokott, hogy minden kívánsága azonnal teljesül, most viszont nemcsak elutasították, hanem a szemére is vetették, hogy felelőtlen és lusta.

Legbelül Gergőben felvillant egy sötét gondolat: ha a nagynénje nem térne vissza a klinikáról, minden gondja egy csapásra megoldódna. Tudta, hogy évekkel korábban Ildikó ráhagyta a vidéki házat és más ingóságokat is; a végrendelet a közjegyzőnél volt, és tudomása szerint nem készült újabb.

A kezelés hosszú hónapokig tartott. Ildikót megoperálták, majd rehabilitáción vett részt Törökországban, végül hazatért.