A nap folyamán mindenki külön programot választott. Júlia és Benedek kirándulásra indultak, Eszter és Levente strandolni mentek – Kristóffal együtt. Réka otthon maradt, hogy elintézze a teendőit és elkészítse a vacsorát.

Nem telt bele sok idő, Kristóf visszatért.

– Baj van? – kérdezte Réka, amikor meglátta az arcát.

– Semmi komoly. Csak nélküled unalmas – vont vállat. – Mindenki pihen, mi meg mintha szolgálatban lennénk.

– De hát vacsorát ígértem – mutatott a konyha felé. – Éhesen jönnek majd haza.

– Rendelhetünk is – vetette fel. – Biztos van házhozszállítás.

– Hat főre? Az sokba kerülne. Már majdnem kész a borscs, a töltött szőlőlevél is. Csak a húspogácsát kell kisütnöm. Este csinálok friss salátát és főtt krumplit. Egy óra, és kész vagyok. Kérlek, ne haragudj.

Kristóf végül beadta a derekát. Valóban nem telt bele hatvan perc, Réka letette a fakanalat, levette a kötényt, és mosolyogva fordult a fiú felé, készen arra, hogy végre ő is élvezze a nyaralás minden percét.

Végül elindultak, és lesétáltak arra az eldugott, aprócska partszakaszra, ahová a nyaralók szinte sosem tették be a lábukat.