Néhány pillanat múltán Réka számára világossá vált, miért árad hirtelen ennyi elismerés Nóra Ilona szavaiból.

– Tudja, a Márkom is megnősült ám! – csapta össze a kezét a nő. – És kit hozott a házhoz? Egy kész csodabogarat, bocsásson meg az ég! Olyat még életemben nem láttam. Dolgozni esze ágában sincs, a házimunkához hozzá nem nyúl. A szemembe mondta, hogy csak azt várja, mikor kerülök a föld alá, hogy aztán boldogan élhessen a fiammal!

Réka felemelte a tekintetét a kartonjairól.

– Mikor házasodtak össze? – kérdezte tárgyilagosan.

– Két hónapja sincs – legyintett Nóra Ilona. – Lakodalom se volt rendesen, csak aláírtak az anyakönyvvezetőnél, aztán kész!

A panaszzuhatag megállíthatatlannak bizonyult.

– Már az első napon kijelentette, hogy ő bizony nem fogja a hátán vinni a háztartást! Nem is érdekli az egész! És még rábeszéli a fiamat, hogy béreljenek külön lakást!

– Talán nem is rossz gondolat, ha a fiatalok külön élnek – jegyezte meg Réka, miközben kitöltötte a beutalókat. – Úgy könnyebb önálló életet kezdeni.