– Akkor beszélj meg valamit egy barátnőddel, hogy hívjon meg benneteket – javasolta korábban Emese. – Arra Márk sem mondhat nemet, kénytelen lesz figyelembe venni az akaratodat.

Nóra végül megpróbálta ezt az ötletet életre kelteni. Rábeszélte Diánát, hogy ha Márk beleegyezik, lássa őket vendégül szilveszterkor. Csakhogy a férje, amikor erről hallott, szinte fellázadt.

– Már tényleg nem tudod, mit találj ki? – csattant fel. – Miután a szülős történet nem jött be, most a barátnődet húzod elő?

– Ez nem kitaláció – felelte Nóra kissé bizonytalanul. – Ismered Diánát, tényleg hívott minket. Úgyis most ünneplik az új lakást, összevonnák a házavatót az újévvel.

– Ha ennyire mennél, menj egyedül – vágta rá Márk ingerülten. – Én maradok itthon az ünnepekre a családommal.

Ez a megoldás Nórának egyáltalán nem felelt meg. Pontosan tudta, hogy az anyósa azonnal a saját verzióját suttogná Márk fülébe, és őt tenné felelőssé mindenért. Az utóbbi időben így is feszült volt köztük a viszony, és egy újabb konfliktus csak tovább mélyítette volna az árkot kettejük között. Nóra érezte, hogy az idő vészesen fogy, a vita pedig egyre inkább elmérgesedik.

Az egész helyzet egyre értelmetlenebbnek tűnt Nóra számára. A barátnős megoldás már korábban lekerült a napirendről, az ünnepig hátralévő napok pedig vészes gyorsasággal fogytak.

– Ha jól értem, továbbra sem lelkesedsz azért, hogy rendesen fogadd a rokonaimat – morgolódott Márk szemrehányóan.

– Úgy emlékszem, ebben még nem jutottunk dűlőre – felelte Nóra fáradtan, miközben lázasan kereste a megfelelő szavakat. – Egyszerűen most teljesen maga alá temet a munka, alig látok ki a feladatokból.

– Persze, mindig ez van – sértődött meg a férfi. – Aztán majd csodálkozol, ha anyám nem túl kedves veled.

Nóra inkább nem reagált erre. Pontosan tudta, hogy felesleges lenne újra meg újra ugyanazt a kört lefutni. Emese véleménye aligha változna akkor is, ha ő maga királyi lakomát varázsolna az asztalra, és minden kívánságát lesné. Kapcsolatuk kezdettől fogva döcögött, és az évek csak tovább mélyítették a repedéseket.

Néhány nappal később Márk végleg lezártnak tekintette a vitát.

– Nem akarok több kifogást hallani. Újévkor nálunk lesz a családom, és kész – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon. – Ha ezzel szembe mész, azzal azt üzened, hogy semmibe veszed a véleményemet. Akkor nincs miről beszélnünk.

Nórának nem maradt más választása, mint belenyugodni az újabb megpróbáltatásba. Kedvetlenül kezdte összeállítani az ünnepi menüt, hosszú bevásárlólistát írt, és fejben már a kimerítő készülődés minden lépését végiggondolta. Ismét félre kellett tennie a saját elveit, csak hogy megőrizze a családi békét.

Egy héttel szilveszter előtt azonban Márk ingerülten toppant be az ajtón.

– Beraktak ügyeletbe a kórházba az ünnep éjszakájára. Le kell mondanunk mindent – közölte bosszúsan.

– Hogyhogy ilyen hirtelen? – kapta fel a fejét Nóra. – Nem tudsz cserélni valakivel?

– Esélytelen. Senki sem akar szilveszterkor dolgozni – sóhajtott fel. – Teljesen váratlanul jött, és a legrosszabbkor.