Eszter odafordult, és egy pillanatra elakadt a lélegzete. A mellette álló nő gesztenyebarna haját kiengedve viselte, bőre aranylóan barnult, megjelenése olyan volt, mintha egy divatmagazinból lépett volna elő. Egy emlék villant be: szűk kollégiumi szoba, egyetemi buli, Benedek, aki bemutatta nekik a barátnőjét…

– Vivien? Te vagy az? – bukott ki belőle a meglepetés.

A nő homlokát ráncolta, láthatóan próbálta hova tenni az arcot, de nem járt sikerrel.

– Eszter. Benedekkel együtt jártunk egyetemre – segített neki.

– Eszter… Jaj, tényleg! Hát ez hihetetlen, mennyi idő eltelt! – nevetett fel Vivien, kissé mesterkélten.

Néhány perc alatt beszélgetésbe elegyedtek. Vivien elmondta, hogy a közelben lakik, és épp vendégségbe tart, azért jött borért. Eszter pedig megemlítette, hogy meglepetés vacsorát tervez a férjének. Vivien azonnal leemelt egy palackot a polcról, és magabiztosan ajánlotta: ezzel nem lehet melléfogni.