— Aztán Balázs is elment — remegett meg a hangja. — És mintha az idő is megállt volna körülöttem.

Benedek ott ült előtte, figyelmesen, vagy legalábbis úgy tűnt. Nem mozdult, nem távolodott el.

— Maradhatna magánál néhány napig — vetette fel óvatosan Zsuzsanna. — Csak próbaképpen.

Ilona hosszasan nézte az állatot, mintha mérlegelne valamit. Végül aprót bólintott.

— Rendben. De csak rövid időre.

Az első nap háromszor telefonált.

— Sírdogál.

— Mindent végigszimatol a lakásban.

— Képzelje, szétrágta a papucsomat!

Másnap újabb hírek érkeztek:

— Ugat a tévére.

— Nem hagy pihenni, az ajtóhoz húz, mintha menni akarna.

A harmadik napon már más hangon szólt:

— Lementünk az udvarra. Rég nem jártam ott.

A hangjában volt valami frissesség.

— A kettes lépcsőházból odajött a szomszédasszony. Kiderült, neki is van kutyája.

Zsuzsanna mosolyogva hallgatta.

Egy hét múlva Réka egy telefont nyomott a kezébe.

— Nézze meg ezt!

A felvételen Ilona sétált egy fasor mentén. Lassan lépdelt, de határozottan. Mellette Benedek szaladt, feszes pórázon.